„Ha ugyan hallottatok az Isten kegyelme megbízásáról, amelyet nekem adott a ti javatokra, amikor kijelentésével ismertette meg velem a titkot, ahogy előbb röviden megírtam. Ha elolvassátok, megtudhatjátok belőle, hogyan értem én a Krisztus titkát, amely más nemzedékek idején nem vált ismertté az emberek fiai előtt úgy, ahogyan most kijelentette szent apostolainak és prófétáinak a Lélek által: hogy tudniillik a pogányok örököstársaink, velünk egy test, és velünk együtt részesek az ígéretben is Krisztus Jézusért az evangélium által.”
„Hirtelen mindenki azt kérdezi a másiktól az utcán, az irodában, az interneten, sőt, még a randevúkon is, hogy vajon „Te hiszel A Titokban vagy sem?"
Keresztény gyülekezet, szeretett testvéreim a Krisztus Jézusban!
A Titok című könyv kapcsán idéztem az imént. Egy könyv, ami a karácsonyi könyvdömping egy slágere volt, egy könyv, ami világszerte csakúgy, mint kishazánkban sokaknak feküdt ott a karácsonyfa alatt.
A Titok című könyv az elmúlt év egyik bestsellere, mely az amerikai megjelenésekor hónapokig vezette a New York Times sikerlistáját, ráadásul – ami nagyon nagy dolog - megelőzte még a Harry Potter utolsó részét is az Amazon bestseller-listáján.
Arról szóltak a hírek, hogy Manhattanben minden példányt elkapkodtak, a kiadó pedig kétmillió további példányt küldött a boltokba.
Ezzel egyébként rekordot is döntött a kiadvány: a történelem eddigi legmagasabb példányszámú második utánnyomását produkálva.
A Titok. Egy könyv címe. De több annál. A Titok. Egy vágy. Egy emberi vonzódás a titok megfejtésére. Hiszen az ember alapvetően szereti a titkokat, és szeret olyan titkokat birtokolni, amit más nem. Szeretünk belátni a kulisszák mögé, és szeretünk titkolózni. És ahogy az előbb említett könyv hihetetlen sikere mutatja: az élet titkára, az élet értelmének titkára oly sokan vágynak.
Aki képes egyfajta titok-megfejtőként, leleplezőként megjelenni, az pillanatok alatt odakerülhet a reflektorfénybe.
Gondoljunk csak abba bele, hogy tulajdonképpen mi másról is szólnak a piacvezető kereskedelmi Tv csatornák bulvárműsorai, vagy a piacvezető bulvárlapok írásai ha nem arról, hogy kisebb nagyobb kitalált vagy éppen valós titkokat lepleznek le a sztárvilágból.
Igen, a titok, mint szó, mint tartalom, mint elrejtettnek hitt kincs izgatja a fantáziánkat, szeretnénk ha bebiztosíthatnánk az életünket azzal, hogy az élet értelmének titkát, mint valami csodaszert magunkénak tudjuk.
Szeretett testvéreim a Krisztus Jézusban!
2008 első vasárnapján, Vízkereszt ünnepén valóban ünnepelhetünk, valóban ünnepelhetjük azt a 2008-ban is kompatibilis titkot, azt a legtisztább evangéliumot, amiről Pál apostol ír az efezusiakhoz írt levelében.
Olyan titokról van szó, ami túlmutat az időn, túlmutat még a 2007-es éven is, és éppen ide mutat 2008 első vasárnapjára, 2008 Vízkeresztjének kellős közepébe. De mi is ez a titok? Mi is az a titok, amiről Pál így beszél: a krisztusi titok?
Mit érthetünk krisztusi titok alatt 2008 Vízkeresztjének ünnepén?
Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a válaszhoz, hadd mondjak el egy személyes történetet! A történet egy fiókról szól, nagyszüleim szekrényének egy fiókjáról. Évtizedekig ugyanott volt, ugyanúgy nézett ki, ugyanazt jelentette nekünk unokáknak: a titkok fiókját. Minden egyes nagyszülő-látogatásnál, a „mindig ugyanolyan finom rántott húsos ebéd” után érkezett el az a pillanat, amikor végre kinyithattuk a titkok fiókját, és ott kutakodhattunk magunk kedvére.
És ami nagyon furcsának tűnik nekem is: - ennyi év távlatából főleg - mindig találtunk ott valami vásárfiát, valami kütyüt, valami „filléres emléket”, ami aztán otthoni játékaink közé került, persze rögtön a legféltettebb kincsek közé a felső polcra.
Igen, a titkok fiókja nem volt más számunkra, mint kiapadhatatlan kincsesbánya, mint egy olyan titok, ami mindig, újra meg újra képes volt meglepni, lendületet adni, izgalomba hozni, és ami a legfontosabb:
képes volt úgy titoknak maradni, hogy közben azért mindig megmutatott valamit magából. Tudom, paradox helyzetnek tűnik, de hát az is. Egy fiók, mely egyszerre titok és egyszerre leleplezés. Egyszerre maga a misztérium és a maga a misztérium cáfolata.
Vízkereszt ünnepét ünneplő keresztény gyülekezet, szeretett testvéreim a Krisztus Jézusban!
Luther, a nagy titkok tudója és megfejtője zseniálisan mutatta be az isteni titkot az egyszerre rejtőzködő, és egyszerre magát kinyilatkoztató Isten gondolatában. A Deus absconditus – Deus revelatus teológiai koncepció, mely Krisztusban lett ámenné maga a csoda, maga a titok. Paradox és igaz. A titok és a titok leleplezése egyszerre.
A kérdésünkre tehát, hogy mit is érthetünk krisztusi titok alatt 2008 Vízkeresztjének ünnepén, a válasz talán eme paradox csoda lehet.
Igen, a keresztény hit titka maga a Krisztusban megismerhető kettősség. Az Isten, aki emberré lett. A dicsőség, amely a hétköznapi életben, a hétköznapi szenvedésben is képes volt megfürödni. A hatalmasság mely a kicsinységben lett igazán naggyá. Isteni titok, mely egyszerre vált mindenkor mindenki számára elérhetővé, és maradt mindenki számára örök misztériummá.
Igen, kettősség ez. A hit paradoxona. Összetett, és sosem egyértelmű. És éppen ez a gyönyörű benne, éppen ez az izgalmas benne: hogy mindig megmarad az emberben a „tükör által homályosan látás” érzése. A hit titkai ugyanis éppen úgy integráns részei keresztény vallásosságunknak, mint nagy felismeréseink, amit hívhatunk Isten keresésnek, megtérésnek, bizalomjátéknak éppúgy, mint szakrális rejtvényfejtésnek.
Pilinszky a titkok egy másik nagy megfejtője így ír erről a problémáról: „Hitünk szabatos tanításai mellett ott találjuk hitünk titkait.
A legcsodálatosabb azonban az, hogy e kétféle elem mélységes egységet alkot. Ahogy egy görög tragédia kristályos mondatai és föloldhatatlan problematikája. Titkai nélkül hitünk egykönnyen csak morál maradna, ami bizony szűkös keret, nem csupán az irodalom, de ezerszerte inkább a vallásos szív és elme számára.”
Szeretett testvéreim a Krisztus Jézusban!
Ezt írja Pál apostol, ahogyan azt hallhattuk is az igehirdetés alapigéjében: „a pogányok örököstársaink, velünk egy test, és velünk együtt részesek az ígéretben is Krisztus Jézusért az evangélium által.”
Mi a krisztusi titok már most is megvalósítható lényege ha nem ez? Krisztusban megszűnik a megosztottság, leomlanak a falak emberek között, és a hit dolgainak szempontjából lényegét vesztik a különbségek. Igen, mindenki számára megélhető az ígéret, ami azt jelenti: mindenki örökös.
Vagy Vízkereszt ünnepének egyik kulcsfogalmával élve: a világosság eljött, a világosság közénk jött. És bizony, még ha sokszor tiltakozunk is ellene: a világosság mindenkinek világít. Nem mi szabályozzuk, nem mi mondjuk meg, hogy kinek sugározzon és kinek ne.
A kereszténység születésekor, az első századokban, a középkorban, de a XX.-XXI. Században is szeretné sokszor a kereszténység korlátok közé szorítani a világ világosságát. Igen, Jézus egykori, de mai követői is sokszor szeretnék irányítani, hogy merre is világítson a fény, és persze, hogy merre ne. De hála Istennek nem a mi kezünkben van a távirányító.
„Titkai nélkül hitünk egykönnyen csak morál maradna…” – hallhattuk a költő felismerését. Igen, a világ világossága eljött, közénk jött, hogy bevilágítsa életünk utcáit: egyirányú útjait éppen úgy, mint zsákutcáit. Ő a fény, aki úgy jött közel, hogy közben ugyanakkor megmaradt titoknak is. Paradoxon ez. A hit izgalmas paradoxona.
2008. Vízkereszt ünnepe. A karácsonyi ünnepkör lezárása és a farsangi időszak kezdete. A karácsonyi tizenketted zárónapja. A titok ünnepe. Azé a titoké, ami számunkra Krisztusban lepleződött le, és maradt örök titokká. Ő Vízkereszt Világossága! Ő lehet a személyes világosságoddá is!
Seneca azt írja egy helyen meglehetősen cinikusan: “Amit titokban akarsz tartani, ne mondd senkinek.” Vízkereszt titka elmondható. Elmondható, mert mindenkinek szól. Megtartható és elmondható egyszerre. Személyessé válhat, de kizárólagossá nem. Megosztható, de nem sajátítható ki.
2008 első vasárnapja legyen mindannyiunk számára a titok ünnepévé! Legyen öröm forrásává mindannyiunk életében a hit izgalmas kettőssége! Legyen szeretetünk nyitott, megosztottság ellen tenni kész! Merjünk rámutatni a világ világosságára, közben nem eltakarva a fényt azok elöl, akiknek szüksége van a jézusi fényre életük útján! A Világ Világossága legyen Veletek! Ámen.
